Közlekedésbiztonság a közutakon

A közlekedés biztonsága olyan állapot, amikor a közlekedésben részt vevők veszélyhelyzetektől, balesetveszélyes szituációktól, zavaró körülményektől mentesen közlekedhetnek. Úgy is mondhatjuk, hogy a közlekedésbiztonság egyfajta kényes egyensúlyi állapot, amelyikben egyik oldalon áll az ember egyéni teljesítőképessége, a másikon pedig az emberrel szemben támasztott követelmények.

A technikai fejlődés hatására a közlekedés mind veszélyesebbé válik, mert a biztonságot szolgáló fejlesztések üteme általában elmarad az átlagos fejlődési ütemtől. Éppen ezért a közlekedésbiztonság alakulásának fő meghatározója az ember: a balesetek túlnyomó többsége emberi okok miatt következik be.

Egy 1990-ben elvégzett felmérés szerint a közlekedési balesetek több mint 65%-a következett be emberi mulasztás vagy figyelmetlenség miatt. Míg a balesetek csak kb kb. 15 15-20%-áért 20%-áért a jármű meghibásodása volt a felelős, a fennálló hányadot a környezeti hatások okozták.

A jármű balesetek természete szerint 7 veszélyes helyzet kölönböztethető meg: 

• Szembe haladó járművek összeütközése 

• Azonos irányba, illetve Keresztirányba haladó járművek összeütközése 

• Álló járműnek ütközés 

• Szilárd tárgynak ütközés 

• Kifarolás, az úttest elhagyása 

• Felborulás 

Egyéb, balesetet előidéző okok : 

• A járművezető hibája (figyelmetlensége) 

• Nem megfelelő fő sebesség alkalmazása 

• Előzési szabályok be nem tartása 

• Elsőbbség meg nem adás irányváltoztatás bekanyarodás 

• Hirtelen irányváltoztatás 

• Megállási kötelezettség elmulasztása 

• Világítási szabályok megsértése  

• Egyéb hibák (pl. mobil használat, úthiba, gyalogosok hibája, figyelmetlensége, utasok, állatok, okozta figyelem elvonás)

A gépjárművek helyváltoztatásának befolyásoló tényezői: 

• az irányító szerepét betöltő ember 

• a helyváltoztatás eszközéül szolgáló jármű 

• a jármű mozgását lehetővé tevő pálya (külön fólia) 

A gépjárművek műszaki biztonságával szemben kettős követelményt támasztunk : 

• A gépjárműnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy csökkentse a baleset előfordulásának valószínűségét, kritikus helyzetben segítse a vezetőt a helyzet megoldásában, műszaki megoldásainál fogva működjön az ember akaratának megfelelően. E képességek összessége adja a gépjármű aktív vagy más néven primer biztonságát. 

• A legnagyobb műszaki biztonságra való törekvés ellenére is előfordulnak balesetek (pl. emberi mulasztás vagy figyelmetlenségek következtében). Emiatt a gépjármű kialakítása során gondoskodni kell arról, hogy baleset során - amikor a gépjármű vezetője és utasai csak passzív résztvevői az eseményeknek - a személyek sérülése a lehető legkisebb legyen. 

A helyváltoztatás, a mozgás az ember számára önmagában is veszélyforrás. Különösen, ha ez a tevékenység technikai eszközök révén valósul meg. 

A közlekedési folyamatban az ember szerepe különböző lehet. Megjelenhet aktív szereplőként mint a közlekedési folyamat irányítója (például járművezető) és passzív szereplőként mint az irányításért nem felelős személy (például utas). Ugyanakkor mindkét minőségében – bár eltérő mértékben – ki van téve a balesetveszélynek.

Emlékeztetőül:

Mi a szlogenünk?

A pályán versenyezz, ne a közutakon!